Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyaro.-i kisebbségek - magyar kisebbségek

2008.06.03

Magyarországi kisebbségek (1920-1988)

 

-          trianoni szerződés (1920. jún. 4.) à a nemzetiségek arány a 50%-ról kevesebb mint 10%-ra csökken; „kisebbségvédelmi szerződés”: a nemzetiségek élhetnek egyenlő állampolgári jogukkal, ill. használhatják anyanyelvüket

-          legnagyobb kisebbség (5,5%): németek à jól beilleszkedtek; szétszórtan élnek az országban

-          szlovákok (1,2%): szétszórva, főleg az Alföldön élnek

-          délszláv, román nemzetiségek száma lecsökken

-          cigányság (kb. százezer fő): többségük magyar anyanyelvű; egy részük folytat csak vándorló életmódot, többségük letelepedve, többnyire falun él; cigány értelmiség nem alakul ki

-          1938 és 1941 között Mo. visszaszerzi elcsatolt területeinek csaknem felét (első és második bécsi döntés, Csehszlovákia feldarabolása) à közel 5 millió nemzetiségi is visszakerül az országba à a magyarság aránya 77,5%-ra csökken; a visszaszerzett ter.-eken fellángol a nemzetiségellenes politika (à kihat a magyar kisebbségekkel való bánásmódra is) à (kölcsönös) menekülési hullámok

-          1941-re a mo.-i kisebbségek sokkal szervezettebbek, mint 1918 előtt (mögöttük áll a szlovák, román és szerb állam)

-          Volksbund (Magyarországi Németek népi Szöv.-e): a második vh. éveire a kormány egyre kevésbé mer fellépni ellene à a mo.-i németeket nem a magyar, hanem a német hadseregbe sorozzák be

-          potsdami megállapodás à 1945 után kitelepítik a mo.-i németséget (~ 170 ezer fő)

-          lakosságcsere-egyezmény aláírása Csehszlovákiával à 100 ezer magyar kerül Mo.-ra és 73 ezer szlovák Csehszlovákiába

-          kitelepítés, lakosságcsere à mo.- németség, szlovákság, románság, délszlávság aránya jelentősen csökken à nemzetiségekkel kapcsolatos társ.-i és politikai feszültségek megszűnnek

-          magyarországi cigányság: a kommunizmusban nem minősülnek külön nemzetiségnek à legfőbb törekvés: asszimiláció, radikális életmódváltás

-          hagyományos cigány mesterségek megszűnése à a cigányok többsége a nehéziparban helyezkedik el à 1971: a cigány férfiak foglalkoztatottságának aránya = az összes férfi foglalkoztatottságának aránya

-          cigányság életszínvonala javul (bár még mindig elmarad a társ. többi részének életkörülményeitől)

-          a cigányság számára politikai előírás az asszimiláció, az őket körülvevő világ azonban ezt nem könnyíti meg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar kisebbségek (1920-1988)

 

-          trianoni szerződés (1920. jún. 4.) à több millió magyar kerül kisebbségi sorba a környező országokban

-          az elcsatolt ter.-eken élő magyarokra a „befogadó” államok asszimilációt erőltetnek à rendszeresen sérülnek a kisebbségi jogok

-          kivétel: Ausztria, de itt olyan alacsony a magyarság aránya, hogy az asszimiláció magától megy gyorsan

-          erdélyi magyarság: durva politika a román kormány részéről

-          Csehszlovákia: nyelvtörvény: kisebbségi nyelv használatának joga, HA a kisebbség eléri a lakosság 20%-át à úgy húzzák meg a közigazgatási körzetek határát, hogy a magyarság aránya ne érje el a 20%-ot

-          magyar nyelvű oktatás visszaszorulása az elcsatolt területeken

-          befogadó államok polgárainak bevándorlása az ottani magyarlakta területekre

-          a magyarság jelentős része, még ha biztosítanák is nemzetiségi jogait, akkor sem tudná elfogadni kisebbségi helyzetét

-          vannak megegyezést hirdetők, de a nacionalista szlovák, román és délszláv közvélemény nem fogadóképes az ilyen megközelítésre; a magyarság jelentős része is árulást/megalkuvást lát az ilyen törekvésekben

-          1938 és 1941 között Mo. visszaszerzi elcsatolt területeinek csaknem felét (első és második bécsi döntés, Csehszlovákia feldarabolása) à nemzetiségellenes politika fellángolása a visszacsatolt ter.-eken à kihat a magyar kisebbségekre is à kölcsönös menekülési hullám

-          1942-es újvidéki mészárlás à megtorlás: 20-30 ezer magyar legyilkolása (szerb partizánok)

-          Erdély: „megtorló” akciók à több száz áldozat à a megszálló szovjetek vetnek véget a gyilkosságoknak

-          Kárpátalja: szovjetek deportálnak 20-30 ezer magyart

-          Csehszlovákia: Beneą-dekrétumok: kollektív felelősség elve à magyarokat megfosztják az állampolgárságuktól

-          ’40-es évek vége: a határon túli magyarok visszakapják állampolgári jogaikat (jogaik csak korlátozottan érvényesülnek; legrosszabb helyzet: Románia)

-          a magyar állam a ’70-es évekig nem emel szót a magyar kisebbségek érdekében, utána azonban, ha visszafogottan is, de már előkerült a téma a tárgyalásokon   

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.