Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Diktatúrák a két vh. között

2008.06.03

Németország

 

A németországi forradalom

-          1918. nov. 3.: kieli matrózfelkelés à átterjed egész Németo.-ra à nov. 9. II. Vilmos elmenekül à Berlinben kikiáltják a köztársaságot (miniszterelnök: Friedrich Ebert)

-          1919. jan. Alkotmányozó Nemzetgyűlés (SzDP, Centrum Párt, Demokrata Párt) összeül Weimarban àweimari köztársaság

-          kancellár à a bir.-i gyűlésnek felelős

-          bir.-i gyűlés (Reichstag): tagjait titkos, közvetlen választásokon szavazzák meg

-          államfő: köztársasági elnök (közvetlenül a nép választja, hétévente) à hadsereg főparancsnoka, kancellár kinevezője, új választások kiírója

A szélsőjobb és a szélsőbal szorításában

-          1918 vége: megalakul a Német Kommunista Párt à cél: forradalom továbbfejlesztése szovjet mintára

-          1919. jan.: leverik a berlini komm. felkelést és a későbbieket is

-          a vh. után elszaporodnak a pol.-i gyilkosságok à a bíróságok keményen lesújtanak a baloldalra, ezzel szemben a jobboldali terrorcselekményeket elnézéssel kezelik…

-          1920. márc. a hadsereg nem hajlandó fellépni Wolfgang Kapp puccskísérletének tagjai ellen à egy általános sztrájk buktatja meg őket végül

-          a polgári középpártok többször is a szociáldemokratákkal lépnek koalícióra

-          ’20-as évek eleje: a szélsőjobboldali nemzetiszocialista párt tevékenysége Bajoro.-ra koncentrálódik

-          1923. nov.: müncheni „sörpuccs” à Hitlert öt év fogságra ítélik, amikor kiszabadul (13 hónap után), újjászervezi a pártját és működését kiterjeszti az egész országra

A weimari köztársaság aranykora

-          ’20-as évek második fele: Németo. pol.-i és gazd.-i viszonyainak rendeződése, nemzetközi tekintélye helyreáll à a modern kultúra és az életmódváltás egyik európai központjává válik; Berlin pedig igazi világvárossá

A weimari köztársaság válsága

-          1929-es gazd.-i világválság à ugrásszerűen nő a munkanélküliek száma à gyors és radikális változást ígérő mozgalmak előretörése

-          szociáldemokrata-polgári jobboldali koalíció felbomlása (1930)

-          1932. júl.-i választások à komm. párt: 14,3%, nemzetiszoc. párt: 37,8%

-          a jobboldal keresi a nácikkal való megegyezés lehetőségét à 1933. jan. 30-án Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárrá

Náci hatalomátvétel

-          a kormányban a konzervatív jobboldali politikusok vannak többségben, akik azt gondolják, ellenőrzésük alatt tartják a nácikat, azonban Hitler azonnal hozzákezd a demokratikus keretek lebontásához à új választások kiírása à kampányfogás: Reichstag felgyújtása („a kommunisták voltak!”) ↔ az NSDAP „csak” a szavazatok 44%-át szerzi meg à koalíció

-          Hitler felhatalmazási tv.-e: a kancellár rendeletekkel, a parlament jóváhagyása nélkül is kormányozhat à 1933. júl.: rendelete mondja ki, hogy Németországban csak az NSDAP működhet pártként

 

 

 

 

Hitler hatalmának bebiztosítása

-          fontos szerep jut az SA-nak (a náci párt félkatonai szervezete) à sokan komolyan veszik a párt szociális célkitűzéseit, így a politikai ellenfelekkel való leszámolás után követelik az ígéretek valóra váltását, a „második forradalmat”

-          Hitler megerősíti az SS-t („Véderő”) és a Gestapót („Titkos Államrendőrség”)

-          1934. jún. 29-30.: „hosszú kések éjszakája”: az SA vezetőségének lemészárlása

-          1934. aug.: Hitler a saját hatáskörébe vonja az államfői jogokat is (à a német hadsereg újra esküt tesz, személyesen Hitlerre)

Totális diktatúra

-          nácik: „az állam ellenőrzése alól senki nem vonhatja ki magát!” à mindenhol a nemzetiszocialista elvek érvényesülnek

-          Hitler taktikai okokból elhalasztja az egyházakkal és a vallással való végleges leszámolást

-          10-14 évesek szervezete: Jungvolk, 14-18 éveseké: Hitlerjugend

-          németországi zsidóság üldözése à a zsidókat megfosztják állampolgárságuktól; nemi kapcsolat „árja” és zsidó között: „fajgyalázás”

-          1938. nov. 9-10.: „Kristályéjszaka”: átfogó, szervezett támadás a zsidóság ellen à később a zsidókat kötelezik arra, hogy egymilliárd márkát fizessenek „az okozott károk fejében” (7500 üzlet, 191 zsinagóga szétverése ill. felgyújtása)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Szovjetunió

 

Hadikommunizmus

-          bolsevik hatalomátvétel à államosítások (ipar + keresk.)

-          paraszti gazdaságok fennmaradnak, de a fogyasztáson felüli felesleget megszabott áron be kell szolgáltatni à új gazd.-i rsz.: ~

-          1921-re milliókat sújt az éhínség, a termelés visszaesik à tavasszal parasztlázadások + városi zavargások és sztrájkok; kronstadti (haditengerészeti erőd) felkelés

A NEP

-          válság à gyökeres gazdaságpol.-i fordulat à ~ („Új gazdaságpolitika”) à a kapitalizmus „ideiglenes és részleges” visszaállítása à ismét működhetnek a magángazdaságok, tevékenykedhetnek a külföldi beruházók, a pénz és a piac visszakapja régi helyét és szerepét, eltörlik a beszolgáltatási rsz.-t, helyette elviselhető mértékű állami adót vetnek ki a gazdálkodókra à a gazdaság gyors növekedésnek indul

 

Utódlási harcok

-          1924 elején meghal Lenin à csak a ’20-as évek végére derül ki, hogy utódja J. V. Sztálin lesz a bolsevik párt élén

 

A Szovjetunió létrehozása

-          1917. nov.: „nemzeti önrendelkezés” elve (bolsevikok) à hatalomátvétel után: a nemzeti önrendelkezés csak az adott ország proletariátusát illeti meg à ahova a Vörös Hadsereg bevonul, ott a helyi kommunisták kerülnek hatalomra à „szovjethatalom” kikiáltása ezekben az országokban (Ukrajna, Belorusszia, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia, közép-ázsiai államok) à 1922. dec. 30.: létrejön a Szovjetunió (Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége) à a párt, az állam és a központi szervek (hadsereg + titkosszolgálat) vezetésében az orosz túlsúly érvényesül

 

Tervgazdálkodás

-          új politika két legfontosabb eleme: kollektivizálás + intenzív iparosítás

-          gyorsított iparfejlesztés: ~ keretei között à ötéves tervek à hatalmas gazd.-i fejlődés előirányzása

-          kollektivizálás a mezőgazd.-ban: a parasztok magángazdaságait kolhozokba (termelőszövetkezet, amely elvileg a tagok, gyakorlatilag az állam irányítása alatt áll) vagy szovhozokba (állami gazdaság; az állam tulajdonában levő nagybirtok) tömörítik à a parasztok érzékelik, hogy a lényeg, hogy elvegyék tőlük földjeiket, jószágaikat és szerszámaikat

-          kollektivizálás à ellenállás à országszerte lázadások à megtorlás: „kulákok” (gazdag parasztok és családjaik) kitelepítése

-          1932-33. ukrajnai éhezés, amelyet a kormány a parasztok megtörésére tudatosan gerjeszt

-          termésátlagok csökkenése

 

Terror és személyi kultusz

-          ’20-as évek vége: tömeges tisztogatás à milliók kerülnek a GULAG-ba (koncentrációstábor-hálózat Szibériában)

-          1934 és 38 között a terror eléri a legfelsőbb köröket à a párt és az állam legfontosabb vezetőit bíróság elé állítják à koncepciós perek à a legtöbbeket halálra ítélik és kivégzik

-          tisztogatások a párt- és államapparátus, hadsereg, gazd.-irányítás minden szintjén, végül a titkosszolgálatokon is

-          páratlan mértékű személyi kultusz kiépülése Sztálin körül à útmutatásai szentírásnak számítottak az élet miden ter.-én, portréja kötelező díszítőelem a magánlakásokban is

 

A szovjet társadalom átalakulása

-          szovjetek élete: terror, nyomorúság, társadalom alapos átrétegződése (GULAG-ra hurcoltak helyét mások foglalják el)

-          ’30-as évek: megszűnik a korábbi bérrendszer à jelentős különbségek lesznek a fizetésekben és az egyéb juttatásokban à párt- és állami vezetők jobb lehetőségekhez jutnak

-          Manipuláció à az emberek többsége nincs tisztában vele, hogy életszínvonala mennyivel alacsonyabb, mint a nyugati („Csak a szovjethatalom esküdt ellenségei kételkedhetnek a szovjet munkások és parasztok helyzetének javulásában.” - Sztálin)

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.