Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az egyház pol.-i szerepe

2008.06.03

A pápaság és a császárság küzdelme

 

A clunyi reform

-          X-XI. sz.: buzgó vallásosság à szentek és ereklyék tisztelete à zarándokutak (Compostela, Jeruzsálem)

-          többé nem felel meg az embereknek az elvilágiasodott egyház à reformmozgalom indul Cluny bencés kolostorából à kolostori fegyelem visszaállítása; hitélet erősödése

-          új szerzetesrendek kialakulása (premontreiek, ciszterciek) à mintagazdaságok létrehozása

A pápaság a reformok élén

-          XI. sz.: világi papság reformja à szimónia (egyházi méltóságok vásárlása) elleni fellépés; cölibátus (papi nőtlenség) követelése; harc az „egyház szabadságáért” (a püspökök, érsekek és a pápa megválasztásába a világi hatalmak ne szólhassanak bele)

-          XI. sz. végére a római pápa megszerzi a nyugati kereszténység vezetését („pápai primátus”) és kivívja a világi hatalomtól való függetlenséget

-          1059. lateráni zsinat à cölibátus előírása, világi invesztitúra (egyházi vezetők kinevezése) betiltása à kimondják, hogy a pápát ezentúl a bíborosok válasszák meg

-          VII. Gergely pápa pol.-i követelései: Dictatus Papae à kizárólagos vezető szerep a pápaságnak a római kat. eh.-on belül; felsőbbség a világi hatalommal szemben

A Német-római Császárság a XI. században

-          Európa legnagyobb és legerősebb állama

-          a császárok képesek megőrizni a kp.-i hatalom tekintélyét

-          a világi életet nem érintő egyházi reformok támogatása

-          invesztitúra: jelentős hatalom à a császár elutasítja a pápa követeléseit

Az összecsapások első szakasza (1075-1122)

-          IV. Henrik 1076-ban megfosztja méltóságától a pápát à VII. Gergely „cserébe” kiátkozza a császárt à Henrik hűbéresei felmentődnek esküjük alól, ezt ki is használják à Henrik engedni kényszerül à 1077. Canossa-járás à a pápa a vezeklőnek kénytelen megbocsátani à a visszafogadott Henrik először leszámol németo.-i ellenfeleivel, majd Itáliába indul a pápa ellen (hadsereggel!)

-          II. Orbán (új pápa) nem enged a követelésekből à az európai katolikus udvarok sorra elismerik a kiterjesztett pápai hatalmat à 1122. V. Henrik – II. Callixtus: wormsi konkordátum à az egyházi (pásztorbottal és gyűrűvel à pápai jog) és a világi (jogarral à császári jog) méltóságba való beiktatás szétválasztása az invesztitúrában

A második nagy összecsapás

-          I. Frigyes császár elrendeli a gazdag itáliai városok adóztatását à élükre saját embereit nevezi ki, beleszól a pápaválasztásba is à a pápa (III. Sándor) és a lombardiai városok (Lombard Liga) egy táborba tömörítése à 1176. legnanói győzelem a császár felett à I. Frigyes békére kényszerül a pápasággal, és kénytelen elismerni a lombard városok függetlenségét

A pápaság kísérlete az európai hegemóniára

-          III. Ince pápa idején kiteljesedik a pápaság hatalma

-          II. Frigyes császár Szicíliában mintaállamot hoz létre à német területeken szabad kezet kell adnia nagyhűbéreseinek à az egyházak, majd a világi hercegek is újabb jogokat követelnek à „nagy interregnum” (1256-73) a halála után

 

A keresztes háborúk

 

A keresztes háborúk okai

-          VII. Gergely idején cél: Szent Sír felszabadítása, zarándoklatok biztosítása à várakozás: pápaság befolyásának növekedése a keleti keresztények felett 

-          1071. manzikerti török győzelem a bizánciak felett à a bizánciak segítségért cserébe hajlandónak lennének újra egyesülni a nyugatiakkal

-          à 1095-ös clermont-i zsinat: II. Orbán meghirdeti a harcot a Szentföld felszabadítására

Az első keresztes hadjárat (1096-1099)

-          nemesi seregek, vezető: Bouillon Gottfried à átkelnek Kis-Ázsián

-          páncélos hadsereg à sikerek à 1099. Jeruzsálem elfoglalása

A keresztes államok

-          keresztesek hűbéri államokat hoznak létre (pl. Antiochiai Fejedelemség, Edesszai Grófság stb.) à ezek elismerik a jeruzsálemi király főségét

-          lovagrendek szerveződnek a ~ államok védelmére (à szerzetesi fogadalom, de főleg katonai tevékenység)

Szaladin előretörése

-          Szaladin egyesíti Egyiptomot, Szíriát és Mezopotámiát à szent háborút hirdet à 1187. a lovagok veresége (Hattin) à Szaladin elfoglalja Jeruzsálemet és más fontos városokat

A kereskedővárosok részvétele

-          keresztesek szállítása, utánpótlás biztosítása, levantei keresk. à óriási jövedelem (főleg Velencének és Genovának)

-          1202-1204. negyedik keresztes hadjárat (a velencei dózse által meghirdetve) à Zára és Bizánc elfoglalása

A keresztes háborúk vége

-          sikertelen hadjáratok Tuniszba és Egyiptomba

-          sorra esnek el a megmaradt városok (utolsó: 1291. Akkon)

-          keleti életmód-átalakulás: fényűzés és pompaszeretet terjedése (vagyonosok körében)

-          fejlett arab tud.-ok à az antik hagyományok közvetítése Európába (à itáliai városok felvirágzása)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.