Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kosztolányi

2008.06.03

Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (1910)

-          Mint aki a sínek közé esett…

-          felnőtt nézőpont

-          kiindulópontja: az a hiedelem, hogy az utolsó pillanatban lepereg az ember lelki szemei előtt egész addigi élete à „véges” és „végtelen” fogalmának megvilágosodása à a gyermekkor vége az, amikor felfogjuk, hogy ami addig végtelennek tűnt (az élet v. a gyermekkor), az igenis egyszer véget ér

-          „még” és „majd” közötti állapot

-          az élet azzal válik végessé, hogy a gyermekben tudatosul a felnőtté válás

-          gyermek-felnőtt nézőpont keveredése (az összes ebben a kötetben szereplő versben)

-          Menj, kisgyerek…

-          a felnőtt búcsúja a kötetben eddig folyamatosan jelenlevő gyermektől; elküldi magától

-          „örök kisgyerek” à soha nem nő fel

-          felnőtt és gyerek közti különbségek ↔ a gyerek a felnőtt által lett teremtve, de aki létrejött, nem azonos a költői elképzeléssel (~ „édes kisfiam”)

-          a gyerekkel együtt a kötetet is útnak indítja

-          önfeltárás: „Takard fel szóló sebeid…”; „…hadd nézzék benned, mi az irodalmi,(…)”; önirónia („irígy szemek kereszttüzében”)

-          a pillanatnyi életet a felnőtt mindig a halálhoz méri

-          Mostan színes tintákról álmodom…

-          álmodozás: tipikus gyerek- és kamaszkori állapot; álom és valóság között elmosódnak a határvonalak

-          E/1.

-          álmodomà lehet álmodozás vagy valódi, alvás közbeni álom is

-          írás ~ álom ~ képzelet

-          tinták utáni vágy ~ az élet teljessége utáni vágy („kamasz-panasz”)

-          írás ~ önkifejezés

-          kamasz/gyerek: szürkének, unalmasnak érzi az életét à felnőtt: megtalálta az életét be- és kitöltő elfoglaltságot, a költést

-          játék vágya: türelmetlen, mohó kíváncsiság („És akarok még…à dackorszak)

-          túlzások: „és kellene”, „és”, „és aztán”, „akarok”, „sok száz és ezer”, „millió”, stb.

-          képzelet ~ a felnőtt elképzeli, hogy a gyerek hogyan képzelte el magának a világot

-          az alkotás öröme: „krikszkrakszokat, japán betűket írnék…à a képzelet szabad szárnyalása, nincs se tét, se korlát ~ művészet (játék a tintákkal ~ játék a szavakkal)

-          színekkel való játék, színszimbolika

-          gyerekkor: „csak töredékesen újrateremthető mítosz”

-          gyerek-felnőtt nézőpontok keveredése

-          gyermekkor vége: a végtelenség tapasztalatának vége

 

Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (1933)

-          … mit eltemettem rég,/ a gyerekkor.à gyerekkor: fontosabb, tisztább, lényegibb, nagyszerűbb, mint a felnőttkor (kb. gyerekkor ~ csoda)

-          à megint azzal a nyíltsággal és szabadsággal tud érdeklődni, mint gyerekkorában à belső látomás ~ elvesztett gyermeki érdeklődés

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.