Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Arany

2008.06.03

-          ballada mint műfaj: kiindulása: középkori Franciaországból, a népköltészetben alakul ki; műballada: XVIII. sz. (Thomas Percy püspök, James McPherson – Osszián-gyűjtemény, Villon – 8 soros, keresztrímes versszakok); alapvetően kisepikai műfaj, de átmenet a dráma (à párbeszédek), az epika (à terjedelem (?)) és a líra (à lelki vonulat) között; monológok; „balladai homály”

 

 

-          Arany balladáinak csoportosítása:

-          Keletkezési idejük alapján

-          1) nagykőrösi balladák (1850-es évek)

Pl. Ágnes asszony, Szondi két apródja

-          2) az Őszikék-korszak balladái (1877)  

            Pl. Tengeri-hántás, Vörös Rébék

-          Műfaji előzmények alapján

-          1) népi jellegű balladák (pl. Ágnes asszony)

-          2) drámai balladák (pl. V. László)

-          3) históriás énekek (pl. Zách Klára)

-          4) románc (pl. Rozgonyiné)

-          5) kísértetballadák (pl. Hídavatás)

-          6) anekdotikus balladák (pl. Pázmán lovag)

-          Értékrend, világkép alapján

-          1) a világ rendezett „egész”, szilárd értékekkel, amelyek nem változnak (pl. Mátyás anyja, Pázmán lovag)

-          2) a világ harmóniáját valami megbontja; a „bűn és bűnhődés” motívuma (pl. Szondi két apródja, Ágnes asszony, Tetemre hívás stb.)

-          3) a világ a káosz, a széthullás felé tart, egyre több a misztikus elem (pl. Vörös Rébék, Hídavatás, Tengerihántás)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.